Szlovákia leállította az Ukrajna felé irányuló áramszállítást – lejárt az ultimátum
Szlovákia hétfőtől felfüggesztette Ukrajna irányába történő vészhelyzeti villamosenergia-szállítását, miután február 23-án lejárt az a határidő, amelyet a szlovák kormány adott Kijevnek a kőolajszállítási vitában történő előrelépésre. A döntést Robert Fico szlovák miniszterelnök jelentette be, aki már a hétvégén világossá tette: amennyiben Ukrajna nem indítja újra a Barátság nevű kőolajvezeték működését, Pozsony megállítja az Ukrajna számára nyújtott áramszállításokat.
Miért vezetett a vita idáig?
A konfliktus alapja az, hogy a Barátság (Druzhba) kőolajvezeték — amely Oroszországból érkező olajat szállít Szlovákia és más közép-európai országok irányába — január 27. óta nem működik a tervek szerint. A vezetéket ukrán területen ért támadás miatt megszakadt szállítással magyarázzák mindkét fél forrásai — de a felelősség kérdésében eltérő álláspontok léteznek.
Szlovákia és Magyarország egyaránt azzal vádolta Ukrajnát, hogy szándékosan nem intézkedik a tranzit helyreállításáról, míg Kijev és nemzetközi szereplők szerint a szünet oka az orosz drónok és hadműveletek okozta károsodás.
Az ultimátum: mi volt a határidő és mit várt Szlovákia?
Fico február közepe táján hétfőig adott határidőt arra, hogy Ukrajna biztosítsa a Barátság vezetéken érkező olaj szállítását. Ennek elmulasztása esetén — ahogy azt megfogalmazta — Pozsony “kezdeményezi az állami áramszolgáltató, a SEPS számára az Ukrajnába irányuló vészhelyzeti áramszállítás leállítását”.
A szlovák kormányfő szerint Szlovákia 2026 januárjában kétszer annyi energiát szállított Ukrajnába, mint 2025 egész évében, ami szerinte jelentős támogatást jelent a háború sújtotta ország számára.
Mit jelent az áramszállítás leállítása Ukrajna számára?
- Vészhelyzeti áramellátás: a Szlovákiából érkező energia elsősorban vészhelyzeti támogatásként szolgált, amikor Ukrajna hálózatát orosz támadások okozta károk veszélyeztették.
- Ukrán energiafüggés: február közepén még Ukrajna villamosenergia-importjának jelentős hányadát adták Magyarország (~50 %), **Románia (~20 %) és Szlovákia (~18 %) szállításai.
- A leállítás még nehezebb helyzetbe hozhatja a már amúgy is sérült ukrán energia- infrastruktúrát a tél végén.
Reakciók és nemzetközi visszhang
Ukrajna nyilvánosan elutasította a szlovák és magyar ultimátumot, és “zsarolásnak” illetve “ultimátumnak” nevezte a lépést. A Kijevi külügy szerint a helyzetet nem Ukrajna okozta, hanem Oroszország energiainfrastruktúra elleni támadásai.
Ugyanakkor mindkét ország — Szlovákia és Magyarország — más nemzetközi lépéseket is bejelentett Ukrajna irányába, például az EU 20. szankciócsomagjának vagy 90 milliárd eurós hitelcsomagnak a blokkolását
Ha látott valami érdekeset, ossza meg velünk!
