Most jöhet az Adria-vezeték főpróbája – megszólaltak a horvátok is

Már egy ideje nem érkezik olaj az Ukrajnát átszelő Barátság kőolajvezetéken Magyarországra és Szlovákiába sem. A magyar kormány álláspontja szerint az ukránok politikai okok miatt tartanak be Magyarországnak. A Barátság kőolajvezeték leállítása miatt eljöhet az Adria vezeték főpróbája, ezen keresztül jöhet az orosz kőolaj Magyarországra és északi szomszédunkhoz is.

Világgazdaság idézi Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, aki az olajcsap szándékos elzárásáról és arról beszélt vasárnap reggel a Kossuth rádióban, hogy a Barátság meg sem sérült. Műszakilag a cső üzemkész, de olaj az ukrán vezetés politikai döntése miatt nem érkezik rajta. Szijjártó Péter kijelentette, hogy adott helyzetben Magyarországnak és Szlovákiának növelnie kell az olajbehozatalt az alternatív útvonalon, az Adria vezetéken. Erre vonatkozó kérését Denisa Sakova szlovák gazdasági miniszterrel együtt, levélben jelezte a horvát kormánynak.

A TASZSZ orosz hírügynökség több olajipari forrás február 13-i közlése alapján azt írta, hogy az olajtranzitért felelős Ukrtransznafta műszakilag készen áll az olajszállítás újraindítására a Barátság (Druzsba) vezetéken, de az újraindítást a vállalat vezetése nem engedi. Az ukrán vállalat e forrás szerint is már február 6-án felszámolta a Brodiban lévő termelő- és szabályozóállomáson a vészhelyzetet, csak a szivattyúzást nem indította be.

Vizsgázna végre az Adria

Tehát most Zágrábban mérlegelik a magyar és a szlovák kérés teljesíthetőségét. Az alaphelyzet az, hogy az Adria vezetéket üzemeltető Janaf társaság – vele a horvát költségvetés – nagyon is rá van utalva a magyarországi és a szlovákiai kőolajigény kielégítésére, mert megcsappantak a fő megbízójától, a szerbiai NIS-től kapott rendelések a NIS finomítóját sújtott amerikai szankció hónapjaiban. 

Ha a Janaf úgy dönt, hogy eleget tesz a magyar és a szlovák kérésnek, akkor végre az is kiderülhet, hogy az Adria valójában mennyi olaj továbbítására képes, ezzel kapcsolatban ugyanis a nyáron egymásnak ellentmondó magyar és horvát vállalati nyilatkozatok jelentek meg.

A helyzet pedig a következő miatt kétesélyes:

  • Bár az uniós szankciók tiltják a tengeren szállított, orosz eredetű kőolaj továbbeladását, ez a tilalom Magyarországra és Szlovákiára nem vonatkozik. Vagyis beérkezhet a megrendelt tétel Novorosszijszk és Omisalj kikötőjén, majd az Adria-vezetéken át is a feldolgozókba a magyar és a szlovák kérésnek megfelelően. Végül is a Horvátországból történő szállítás már az unión belül történik.
  • A Janaf megítélheti úgy is, hogy mivel Omisaljba még az EU-n kívülről érkezne az orosz olaj, azt nem is tranzitálja a szárazföld belsejébe. Kikötheti, hogy csak nem orosz olajat juttat Magyarországra és Szlovákiába. Ez utóbbi esetben a Mol hátrányos, de nem teljesen kezelhetetlen helyzetbe kerülne. Továbbá ne felejtsük el: mindkét importőr ország 90 napos tartalékkal rendelkezik.

Nem transzparens az olajszállítás, nem látjuk, mi történik a Barátsággal 

Több dolog is nehezíti tehát helyzet átlátását, ezek:

  • a szállítás újraindítására vonatkozó ukrán közlés hiánya,
  • bármilyen, az esethez kapcsolódó hivatalos orosz közlés elmaradása,
  • a Mol nyilatkozata, a Világgazdaság is várja a társaság válaszát.

Talán a Mol nyilatkozatának a hiánya mond legtöbbet. Ha ugyanis érdemi olajellátási zavar lenne Magyarországon, akkor azt a Mol – mint tőzsdecég is – bejelenti. Egy ilyen zavar azonban az Adrián történő import felfuttatásával el is kerülhető. 

A horvátok választ adtak

Susnjar válaszában azt írja, hogy Horvátország felelősségteljesen és átláthatóan járt el a regionális energiabiztonság terén – és ezt fogja tenni Magyarországért is, „teljes tisztelettel ukrán szövetségeseink és a mindennapi szenvedésük iránt” – olvasható a Jutarnji Listben. Mint hozzátette, „nem engedhetjük, hogy az üzemanyag-ellátás veszélybe kerüljön”. Emlékeztetett továbbá, hogy mindig is azt állította, hogy a Janafnak elegendő kapacitása van ehhez, még akkor is, amikor felmerültek olyan állítások, hogy ez nem így van.

„Amikor háborús haszonleséssel vádoltak minket, a tarifáink átláthatóak és piacalapúak voltak és maradnak. Amikor Horvátországot megbízhatatlan tranzitországnak bélyegezték, a kritikus infrastruktúrát stabilan és zavartalanul működtettük, függetlenül minden politikai vádaskodástól” – írta Susnjar. Hangsúlyozta, hogy Horvátország nem fogja hagyni, hogy veszélybe kerüljenek a közép-európai üzemanyag-ellátások. „Készen állunk arra, hogy segítsünk megoldani az akut zavarokat, az uniós jogszabályokkal és az OFAC (az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumán belüli ügynökség, amely a gazdasági és kereskedelmi szankciókat kezeli és érvényesíti – a szerk.) előírásaival összhangban. Senki sem maradhat üzemanyag nélkül” – mondja Susnjar.

Hozzátesszük a diverzifikáció nagyon fontos minden szempontból, hogy Magyarország ne legyen kiszolgáltatott az energiaszektorban.

Ha látott valami érdekeset ossza meg velünk.