Magyar Péter egyik EP képviselője, az egyik fontos szavazáson Brüsszelben megszavazta, hogy több pénzt kell adni az ukrán hadseregnek, hogy folytatni tudják a háborút, illetve sürgeti azt is, hogy Magyarország azonnal váljon le az orosz kőolajról.
Az Európai Parlament ipari, kutatási és energiaügyi bizottság egy olyan dokumentumot fogadott el, amely alapvetően befolyásolhatja az Európai Unió energiapolitikáját, iparpolitikáját és geopolitikai szerepét a következő években.
Az szavazatok között szerepelt Lakos Eszter a Tisza Párt képviselőjének az igen szavazata.
A dokumentum egy átfogó gazdasági és geopolitikai irányváltást vázol fel, amelyben az EU költségvetése egyre inkább ukrán stratégiai ipari és ukrán katonai célokat szolgál. A cél az, hogy Európa teljesen megszüntesse az orosz energiahordozóktól való függőségét.A határozat ugyanakkor nem áll meg az energiapolitikánál.
Gyorsan le kell válni az orosz energiáról és ezt kell szorgalmazni. A jelentés ezt mondja ki ténylegesen.
Ukrajna hadiiparának integrálása az EU védelmi rendszerébe
A dokumentum egyik fontos része azzal foglalkozik, hogy az Európai Uniónak a jövőben is erőteljesen támogatnia kell Ukrajnát. Ennek részeként a szöveg kimondja, hogy az ukrán védelmi ipari bázist fokozatosan be kell kapcsolni az uniós védelmi programokba.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az EU különböző védelmi finanszírozási eszközei – például az European Defence Fund programjai – a jövőben az ukrán hadiipari kapacitások fejlesztését is támogathatják.
Másképpen fogalmazva az uniós költségvetés nemcsak politikai, gazdasági vagy humanitárius segítséget nyújthat Ukrajnának, hanem hozzájárulhat a védelmi ipari együttműködés intézményesítéséhez is az EU és Ukrajna között.
A dokumentum emellett hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak jelentősen növelnie kell a védelmi iparba, a katonai felkészültségbe és a kiberbiztonságba irányuló beruházásokat.
Ez is érdekelhet!
Zöld átállás és ipari átalakulás
A határozat egyértelműen megerősíti azt is, hogy az EU tovább kívánja finanszírozni a klíma- és iparpolitikai programjait, köztük a European Green Deal és a Clean Industrial Deal kezdeményezéseket.
A dokumentum szerint az uniós költségvetésnek továbbra is támogatnia kell az éghajlatvédelmi és energiaügyi célkitűzéseket, valamint az európai gazdaság dekarbonizációját.
Ugyanakkor kritikusok szerint a javaslat több, egymással párhuzamosan futó stratégiai célt próbál egyszerre megvalósítani. A szöveg például az orosz energiaimport teljes kivezetését, a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentését és a zöld átállás felgyorsítását is szorgalmazza.
Egyes szakértők úgy vélik, hogy e három cél egyidejű megvalósítása jelentős terhelést jelenthet az európai energiarendszer és az ipar számára, ezért a megvalósítás módja és ütemezése kulcsfontosságú kérdés lesz a következő években.
Források:
Európai parlament hivatalos oldala
Európai parlament szavazási jegyzőkönyve
