MC
103 évvel ezelőtt, a trianoni békediktátum aláírása után tíz határ menti, vas vármegyei község.
A Népszövetség Tanácsának döntése és egy szó szerint kikényszerített népszavazás eredményekén visszakerült Magyarországhoz. Az átadási folyamat 1923. január 10-én kezdődött és március 9-én zárult le.
Az Ausztriához csatolásért belel nem nyugvó, azt minden akkor lehetséges módon ellenző visszacsatolásért
folytatott küzdelem győzedelmesen zárult tehát. Az egész folyamatban kezdeményező szerepet játszó horvát
nemzetiségű Szentpéterfa 1924-ben megkapta a „Communitas fidelissima” (Leghűségesebb község) címet. A
többi érintett település 2014-ben a magyar országgyűlés döntése nyomán szintén megkapta ezt a címet. A horvát
többségű Szentpéterfa, Ólmod, Narda, Felsőcsatár, Horvátlövő valamint a német ajkú Vaskeresztes és
Pornóapáti akkori lakói valóban csodálatos példáját adták a hazához való hűségnek. Az alábbiakban – az 1923-as
esztendőben megtörtént – visszakerülésről szóló korabeli sajtóból szemezgetünk.
Budapesti Hírlap, 1923. január 11.
„ÁTVETTÜNK NYOLC MAGYAR KÖZSÉGET.
A nyugat-magyarországi Alsó- és Felsőcsatár, Pornóapáti, Kis- és Nagynarda, Magyar-és Németkeresztes
és Horvátlövő községek visszacsatolása.
Szombathely, jan. 10.
A nyugatmagyarországi határkiigazítás alkalmával Magyarországnak itélt nyolc község visszacsatolás ma délelőtt
történt meg ünnepies keretek között, részben Felsőcsatáron, részben Pornóapátiban. Vas vármegye
törvényhatósága, képviseltében Herbst Géza alispánnal a törvényhatósági bizottságának több tagja vett részt.A
küldöttség…. kilenc óra után néhány perccel érkezett meg Kisnardára,a hol az érkezőket lovasbandérium fogadta
és kísérte a faluba. Heider József és Koszogovits János üdvözlő beszéde után Herbst Géza alispán a következő
szavakkal vette át a községeket:
Az ősi Vas vármegye örömmel öleli keblére Kisnarda és Nagynarda hazafia népét akkor, a mikor
tizénnégyhónapnyi idegen járom alól felszabadulva, ismét csatlakozik az anyaországhoz.(…) szeretettel
üdvözlöm hűséges testvéreinket, a kik az elszakított nehéz ideje alatt oly sokszor adták fényes tanujelét
hazaszeretetüknek, legutóbb is, a mikor a határmegállapító bizottság itt járt. Ennek eredménye lett a mai
felejthetetlen nap…
Pesti Napló, 1923. január 11.
Szombathely, január 10.
MA VETTÜK ÁT AZ OSZTRÁKOKTÓL A VISSZAÍTÉLT NYOLC KÖZSÉGET
„ … A beszéd után Szakonyi Kálmán az újonnan felállított körjegyzőség képviseletében köszönetet mondott az
alispánnak fáradhatatlan munkásságáért, amelynek eredményeképpen a négy község ismét magyar
közigazgatás alá került. A küldöttség tagjai ezután lelkes éljenzés között a plébániára vonultak, ahol a plébános
vendégül látta a küldötteket. Innen hosszú kocsisorban Felsőcsatárra mentek, ahol hálaadó istentisztelet után
megtörtént a négy község Kis – és Nagynarda, Alsó – és Felsőcsatár hivatalos átadása.
Uj Nemzedék 1923. január 11.
MA VETTÉK ÁT HIVATALOSAN A MAGYARORSZÁGNAK VISSZAÍTÉLT NYOLC VAS MEGYEI KÖZSÉGET
„ A nyugati végek felől annyi hónap után ujra örömhir száll a megcsonkított ország szívébe: ma van a
határkiigazító bizottság által Csonkamagyarországnak itélt községek hivatalos átvétele.(…)
A magyar csendőrség és vámőrség tizenkét órkor vonult be a nyolc községbe, amelyekből előzőleg kivonultak az
osztrák csendőrök. A községekben szünni nem akaró lelkes éljenzéssel, üdvrivalgással fogadták a magyar
katonákat, az utcasorokat fellobogózták, minden faluban a legnagyobb örömmel és hazafiságtól izzó szeretettel
árasztották el a bevonuló csendőrséget és katonaságot.(…) az összes községek templomaiban Te Deumot
mondtak, illetőleg istentiszteletet tartottak…”
Szózat
1923.január 11.
MENNYI TERÜLETET KAPOTT VISSZA MAGYARORSZÁG?
„ A nyugatmagyarországi községek átvétele alkalmából báró Villáni Frigyes elsőosztályú követségi tanácsos, az
osztrák-magyar határkiigazító bizottság magyar biztosa, a Szózat munkatársa előtt a következőkben nyilatkozott:
A határkiigazítás Magyarország, javára különösen Mosonban mutathat föl nagy eredményeket, ahol Frigyes
királyi herceg 311ezer holdas birtokából 25 ezer holdat kaptunk vissza. (…)Vas megyében Kőszeg város erdejét,
azonkívül a rőtfalvai határból 1800 holdat kaptunk vissza. Kőszeg város birtokába összesen 3000 hold került
vissza, azonkívül még 1700 holdat kaptunk különféle vasmegyei községek határából. Ezzel szemben Lovászod
községet, amely összesen háromszáz lelket számlál, tekintve, hogy az osztrákok birtokában maradt Karácsfa
községgel teljesen össze van épülve és ahhoz tartozik, át kellett adnunk az osztrákoknak. Az egész
nyugatmagyarországi tervhitnek a különböző korrekciók, útján egytizedét, Nyugat-Magyarország lakosságának
pedig egyheted részét kaptuk vissza. A határt kiigazító bizottság a diplomáciai tárgyalásoknál javunkra ennél is
többet indítványozott, de ez az indítvány akkor került a Népszövetség elé, amikor Seypel kancellár Genfben
tartózkodott s ott, az osztrák állam rossz helyzetének elpanaszolása révén a nagyobb engedmény megadását
megakadályozta.”
