Az utolsó Kanizsaiak története
A közelmúltban jelent meg a szombathelyi születésű kiváló és népszerű történelmi regény-író, Benkő László „Hollójárta Mohács” című nagyszerű regénye. Ennek egyik főszereplője Kanizsai Dorottya, akinek Szombathely egyik patinás gimnáziuma is nevét viseli.
S, hogy ki is volt ő, s milyen családból származott? Nos, az Osli nemzetségbeli Kanizsai család történelmünkben többször is jelentős szerepet töltött be. Egyik jeles tagja, Lőrinc, 1324-ben kapta a kanizsai uradalmat, és vette fel a Kanizsai nevet. A család különösen az Anjouk idején és Luxemburgi Zsigmond uralkodása alatt élte fénykorát. Most két, valóban nemes hölgy életútját mutatjuk be.
Kanizsai Dorottya (148?- 1532) a soproni ispán Kanizsai Miklós lánya volt. Első férje Geréb Péter nádorral boldog, de rövid házasságban éltek, hiszen Geréb 1503-ban váratlanul elhunyt. Második férje, az 1519-ben elhunyt Perényi Imre nádor halála után kért és kapott saját címert az uralkodótól. Ez abban az időben különösen szokatlan dolog volt, hiszen az csak a férfiakat illette. Az utókor több nyelvet beszélő, művelt, nagyvonalú, adakozó, asszonyként emelgette. Akkortájt az volt a szokás, hogy, – nyilvános iskola híján – a nemesi családok leányaikat főúri asszonyokhoz adták úgymond „nevelőbe.” Dorottya siklósi háza messze földön ismertté lett: a lányok nemcsak a korabeli tudnivalókat sajátították el, hanem emberségre, helytállásra is nevelte őket a nagyasszony.
Emléke máig azért él leginkább, mert a mohácsi csatát követően a környékbeli papok és 400 jobbágya segítségével közös sírba temettette az elesett hősöket, megadván nekik a végtisztességet. Magára a gyászos hadszíntérre anyaként érkezett, hiszen nevelt fia, Perényi Ferenc váradi püspök maradványait kereste az oszladozó testek között. Saját pénzén 24.000 magyar vitézt, köztük 2 érseket, 5 püspököt, 16 zászlósurat helyeztetett végső nyugalomra.. Utolsó éveit Németújváron, majd Sárváron töltötte fivére árváinak nevelésével. 1532-ben még meghívták a nemesek bélavári gyűlésére, ezután már nem maradt fenn róla feljegyzés, alighanem ebben az évben halt meg a „nemzet eltemetője”.
*
Nevelt lánya, László testvére gyermeke, Kanizsai Orsolya (1521. Sárvár –1571. Sárvár) korán árvaságra jutott. Szapolyai János 1532-ben „fiúsította” is, hogy így megörökölhesse családja vagyonát. 1535-ben, 14 éves korában így óriási vagyon örököseként vette őt feleségül Nádasdy Tamás, egy szegény királyi titoknok. Hogy a vagyon nagyságáról fogalmunk legyen, itt említjük meg: Orsolya 7 várat és 150 jobbágyfalut vitt a házasságba. A későbbi nádor, „szerelmes Orsikámmal” való levélváltásai igazolják, hogy az érdekből induló kapcsolat szerelmi házasságá vált. Nádasdy igazi Parnasszust, magyar Wartburgot szeretett volna teremteni Sárvárból, de a király hívására el kell hagynia otthonát, ezzel terveit és hitvesét is. Férje távollétei alatt Orsolya magához ragadta a nemes feladatot: sárvári várukból maga igazgatta birtokaikat. Korának egyik legműveltebb asszonyává vált. Írt, olvasott, támogatta a reformáció és a magyar nyelv terjesztését, ismerőseivel kiterjedt levelezést folytatott. Zala vármegye sok családjához fűzte familiárisi vagy rokoni kapcsolat. Ismert kertész hírében állott, mindemellett tudósokat gyűjtött udvarába. Ilyen volt Sylvester János és Dévai Bíró Mátyás. Orsolya hozta létre azt a – Abádi Benedek protestáns prédikátor által vezetett – sárszigeti nyomdát, ahol Sylvester magyar nyelvű újtestamentumát kinyomtatták 1541-ben. 1571-ben Sárváron hunyt el, s vele együtt kihalt a Kanizsai család is. Lékán, a Szent Miklós-templomban, a Nádasdy-sírboltban nyugszik.
Csodás gyógyulás
Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya több mint negyedszázados házassága alatt vaskos levéltömeg gyűlt össze. Ezekből megtudjuk, hogy az asszony kb. 20 évig meddőséggel küszködött. Ezért férje korának legtudósabb orvosát, Szegedi Kőrös Gáspárt fogadta fel. Az orvos daganatot talált Orsolya méhében, amit csodával határos módon gyógyított. Gyógyfüves fürdőket írt elő, diétáztatta az asszonyt, akinek méhébe egy speciális, növényi főzetet fecskendeztek.1555-ben 34 éves volt, mikor végre megfogant. Fia, Ferenc lett a későbbi Fekete Bég, aki nevét arcszőrzetéről, török elleni indulatairól és hatalmas testi erejéről kapta.
Horváth Vilmos
