Lassan közeledik a tavasz, s ezzel együtt a túrázások ideje is. Bár vannak még hidegebb, szelesebb napok, de egyre több az olyan is, amikor érdemes kimozdulni a természetbe. A Szombathelyhez közeli Kőszegi-hegységben számos népszerű kirándulóhely hívogat. Ezek egyike a festői Velem község fölötti, 589 méteres Szent Vid-hegy.
Az apró falu magasodó hegy egyik ékköve a fák közül előbújó, fehér falú, kis kápolna és közvetlen környezete, amely csodálatos panorámával is megajándékozza az odalátogatót. Jó hír, hogy a kápolnát gyalog és autóval is könnyen meg lehet közelíteni.
Szent Vitus – vagy más néven Szent Vid – egy, a III. századi Itáliában született vértanú volt. A legenda szerint Szicília délnyugati tengerpartján, Mazara del Vallo városában nőtt fel. Hétéves volt, amikor nevelőjével, Modestusszal és dajkájával, Crescentiával Lucaniába szöktek, mert apja
a kereszténység megtagadására akarta kényszeríteni. Mindhármukat Diocletianus császár udvarába vitették, s bár Vitus meggyógyította a császár fiát, és más csodákat is véghezvitt, mégis – mivel
ragaszkodott hitéhez – forró olajjal telt üstbe vetették. Egy angyal visszavitte Lucaniába, de ott 303. június 13-án meghalt. A vendéglősök, táncosok, színészek, sörfőzők, vincellérek, rézművesek és gyógyszerészek védőszentjeként is ismert.
A kápolnát a XVIII. század elején egy remetelakkal együtt építették, majd 1859-ben egy nagyobb átépítésen esett át. ( Egyes régészek szerint már a honfoglalás előtt állt a mai helyén egy keresztény templom.) Ha belépünk a kicsiny kápolnába érdemes figyelmet szentelnünk a copf stílusú szószékre, a szent szobrára valamint a mellékhajóra és a falakat díszítő festett képekre is. Kevesen tudják, hogy a Szent Vid-hegyet Közép-Európa egyik legérdekesebb régészeti lelőhelyeként is számon tartják. A kőkorszaki ember nyomait éppúgy megtalálták itt, mint a Kr. e. II. évezredi illír bronzművesek nyomait. A Kr. e. IV-III. században előbb a kelták, majd később rómaiak vették birtokba a tájat. Nehéz ma elképzelni, pedig igaz, hogy a bronzkorban ezen a területen egy város állt! Ennek
lépcsőzetesen kialakított szerkezetét napjainkban is szemügyre vehetjük, ehhez csak a kápolna melletti lépcsősoron kell lesétálni mintegy „egy emeletnyit”. A régészek a kutatások során feltártak egy római kori őrtornyot is, de az avarok temetkezési helyei, és egy Árpád-kori védelmi célú erődítmény – amit még Jurisics Miklós katonái is védelmeztek a törökök ellen – nyomai is megtalálhatók. A kápolna különösen nagy népszerűségnek örvend minden évben június 15-én, a Szent Vid-búcsú
napján, és az utolsó szeptemberi vasárnapon, amikor az 1849-es kolerajárványra emlékeznek. Ha már egyszer erre vezetett utunk, akkor a kápolnától északnyugat felé indulva az emelkedőn bejárhatjuk a Kálvária stációit egészen a hegytetőig. A csúcson –a turistákra gondolva – esőbeálló és pihenő is található padokkal, asztalokkal és szalonnasütővel. A Szent Vid-hegyen emellett egy emlékmű jelzi, hogy az Országos Kéktúra régi, 1977- 1989 közötti végpontja itt volt. Ekkor még ugyanis az út Kőszeg felől a vasfüggöny miatt csak a Szabó-hegy – Borha-forrás útvonalon vezethetett
idáig.
Fontos tudnivalók:
Autóval aszfaltúton Velemből tudjuk megközelíteni a kápolnát. A Petőfi utcán (a település fő
utcája) hagyjuk el a lakott területet, majd a T-elágazásnál balra kanyarodva 2 km után parkolót
találunk az út bal oldalán, az egyik kanyarban. Innen érhető el a legrövidebb sétával a célpont.
Tömegközlekedéssel a Szombathelyről és Kőszegről induló autóbuszokkal Velem, autóbusz
forduló megállóhelyig kell utazni. A velemi buszmegállóból a Petőfi Sándor utcán északnyugat
felé kell elindulni kezdetben együtt futó P és K+ jelzésen, majd az elágazásnál a K+ jelzést
kövessük fel a hegyre (ez kb. 1,6 km)!
Az autós parkolóból emelkedő nélkül a K+ és P● jelzéseken kell haladni délkeleti irányban
(500 m).
A kápolna belülről csak előzetes bejelentkezéssel látogatható. Török István, gondnok: 94/364-
636.
Fotók: dreamstime.com, alpannonia.at , várlexikon.hu
