Ezen napon 1711. február 6-án végezték ki Budán Béri Balogh Ádám kuruc brigadérost, akit előző év októberében, Szekszárd mellett fogtak el a Habsburgok oldalán harcoló rác határőrök.
Béri Balogh Ádám 1665 körül látta meg a napvilágot a Vas vármegyei, Bérbaltavár részét képező
Hegyhátkisbéren. . Apja béri Balogh István földbirtokos, anyja felsőkáldi Káldy Rebeka volt. A Római
katolikus köznemesi családja generációk óta fontos szerepet játszott a végvári harcokban, így a
legendás katona szintén az oszmánok ellen, a Szent Liga 1684-ben kezdődő felszabadító
háborújában kezdte el pályafutását. Egy jó darabig Csobáncon teljesített szolgálatot, majd Sopron és
Vas vármegyékben főszolgabíróként tevékenykedett. Béri származása ellenére igen előnyös
házasságot kötött, ugyanis 1690 körül a később hercegi rangig emelkedő Festeticsek leányát,
Juliannát vezethette oltár elé. Házasságukból az idők folyamán hét gyermek született.
Tétovázás
Ennek „eredményeként” a Rákóczi-szabadságharc első időszakában Béri Balogh kétkulacsos politikát
folytatott. bár szíve szerint a kurucokkal tartott volna, de apósa többször is az udvar hűségére térítette.
A Dunántúl 1703–05 között számos alkalommal gazdát cserélt, ezzel összefüggésben pedig Béri
Balogh Ádám is többször pártot váltott, ezért nem csoda, hogy Bécsben árulóként tartották őt számon,
és 1710-es elfogása után kivégzése mellett döntöttek. Egészen 1705-ig tartott, mire Béri Balogh Ádám
végleg határozott jövője felől, ettől fogva azonban II. Rákóczi Ferenc egyik leghűségesebb katonája
lett.
A győrvári csata
Hadszervező képességeiről és bátorságáról híven tanúskodik az 1706 novemberében, Győrvár és
Egervár között vívott ütközet, ahol a győztes lovasroham élén három fejsérülést szenvedett. A
Rákóczi-szabadságharc harmadik legjelentősebb győztes csatája 1706. november 6-7-én Győrvár
határában zajlott. A Béri Balogh Ádám és Bezerédy Imre vezette kuruc csapatok legyőzték a
Horvátország felől betörő Heister Hannibal altábornagy seregét, megakadályozva ezzel Heister
csapatainak egyesülését Stahremberg Guidó vezette labanc csapatokkal. Császári részről körülbelül
ötezer, míg magyar oldalról mintegy négyezer katona vett részt az ütközetben.
Sikerek és kudarcok
Béri két évvel később, 1707-ben Rabutin tábornok csapatai felett is diadalmaskodott, sikerei és
parancsnoka, Esterházy Antal kérése ellenére azonban a kuruc hadvezetés nem járult hozzá
brigadérosi előléptetéséhez. Ennek fő oka valószínűleg korábbi tétovázása volt. Az ekkor már ezredes
Béri azonban újra és újra tanúbizonyságot tett hűségéről, így például az 1708. évi trencséni kudarc
után is kitartott Rákóczi mellett. Miután a vereséget követő hónapokban a kuruc tisztikarból többen
átpártoltak I. József oldalára, Béri Balogh előléptetése „időszerűvé” vált. 1708 szeptemberében már
brigadérosként aratott győzelmet Kölesdnél az északra törő rácok ellen. Más hadvezérekhez
hasonlóan későbbiekben Béri Balogh Ádám számára sem termett sok babér a labancokkal szemben.
Esterházy Antal főseregeivel együtt ő is kiszorult szűkebb pátriájából, az 1710 őszén indított utolsó
kétségbeesett dunántúli hadjárat pedig szintén nem hozott számára szerencsét. Szekszárd környékén
a brigadéros egy főként rácokból álló hadoszloppal került szembe, miután pedig híres lova, Murza
összerogyott, ő maga is a labancok fogságába esett.
A vég
Amikor elterjedt a hír, hogy a híres brigadéros az ellenség kezére került, a kuruc vezérkar minden
követ megmozgatott azért, hogy ki alkudja a katona szabadságát. Maga a vezérlő fejdelem, Rákóczi is
kísérletet tett Béri Balogh Ádám megmentésére, ám ebben az ügyben sem a császári főparancsnok,
sem a bécsi udvar nem volt hajlandó kompromisszumra!
A brigadérost a budai hadbíróság esküszegés és dezertálás vádjában bűnösnek találta, a fejére
kiszabott halálos ítéletet pedig 1711. február 6-án végre is hajtották. Az azóta eltelt 300 évben Béri
Balogh Ádám legendává, az egyik leghíresebb kuruc brigadérosként őrizzük emlékét.
