A Falco Zrt. és a lakossági elégedetlenség
A Falco Zrt. (faalapú laptermékeket gyártó cég) szombathelyi telephelye évtizedek óta komoly viták tárgya a környező lakók számára. A gyár működése – bár gazdasági szempontból fontos a városnak – régóta terhelést jelent sokak számára zaj, por és levegőszennyezés formájában.
A helyiek panaszai nem újkeletűek: a Levegő Munkacsoport is foglalkozik az üggyel, mivel a gyártás miatt kialakuló légterhelés jelentős.
A főbb problémák
1. Kiporzás és fapelpor
- A lakók beszámolói szerint a környéken „vastagon porosodnak” autók, kertnövények, és a gyár közvetlen környezetében élők kertjeiben lerakódik faporszármazék.
- Konkrét eset is előfordult: virágszirom ragadt össze a por miatt, a növények gyenge növekedéséről panaszkodnak.
- A port okozó tényezők között említik a hibás, régebbi szállítószalagokat is: ezek az „A” és „B” telephelyet kötik össze, és közterületi rész fölött haladnak, így fokozott a kiporzás veszélye.
- A hatósági vizsgálatok is rámutattak erre: az egyik engedékmódosítási kérelemben a Falco ígéretet tett további légszennyezés-csökkentő technológiák bevezetésére.
2. Zajterhelés
- A helyiek szerint az éjszakai zaj elviselhetetlen: rezonancia miatt megrepedő falak, csempék vannak, az ablakok zajszigetelő volta ellenére sem nyújt megnyugvást.
- A város egyik korábbi közmeghallgatásán elhangzott, hogy a gyár jelentős részben felelőssé tehető a Szombathely ipari szennyezéséért.
- A hatóság több alkalommal is intézkedett: zajcsökkentési tervet írtak elő a gyár számára.
3. Füst, szag és irritáció
- A helyi lakosok több alkalommal beszámoltak irritáló füstökről: „kék füst” jellegű kipufogás, amely nyálkahártya-irritációt okoz (pl. szem-, orrviszketés).
- Emellett szúrós, kellemetlen szag is rendszeresen érzékelhető a gyár közelében élők szerint.
4. Egészségügyi és jogi aggályok
- Az ombudsman jelentése rámutatott, hogy a gyár hatásterületén több tízezer ember él, és köztük iskolák, bölcsődék is találhatók – így a potenciális egészségügyi kockázat jelentős.
- A lakók szerint a gyár régebben nem volt hajlandó megfelelően kommunikálni, és bírósági per is indult tiltakozók ellen.
- Felmerült, hogy a hatósági mérések nem tükrözik a tényleges terhelést, hiszen a lakók szerint a gyár „üzemellenőrzés idején visszafogja a termelést”, amikor mérnek.
A cég és hatósági reakciók
Beruházások és fejlesztések
A Falco Zrt. válaszul az évek során jelentős beruházásokat hajtott végre: például egy automata recycling tisztítórendszert telepítettek, melyet a cég és a városvezetés is „mérföldkőnek” nevezett.
Korábban (2016-ban) közel 8 milliárd forintot fordítottak környezetvédelmi fejlesztésekre: új szárító- és szűrőberendezéseket ígértek, valamint folyamatos mérőrendszert telepítettek a lakossági panaszok miatt.
Hatósági intézkedések
- A regionális környezetvédelmi hatóság (az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség) vizsgálatot indított a levegőszennyezés és zaj miatt.
- Az ombudsmani jelentés szerint szükség lehet a határértékek felülvizsgálatára, illetve az egészségügyi normák újragondolására.
- A lakosok petíciót is indítottak, követelve a szennyező anyagok forrásainak feltérképezését és a problémák sürgős kezelését.
A lakók helyzete és követelések
- Több mint 100 környéken élő lakos írt alá petíciót, amelyben kérik a várostól és a hatóságoktól, hogy határozzák meg pontosan, honnan származik a por, a füst és a szag, és tegyenek lépéseket a csökkentésükre.
- Egyes lakók arra panaszkodnak, hogy nem tudják használni kertjeiket – a por beragadt a növényekbe, a fóliasátraikat többször is felújítani kellett.
- Vannak, akik fontolgatják a költözést, de a viták és a pereskedések miatt ezt sem tartják egyszerűnek.
- A lakók követelik a folyamatos, független mérőrendszert, és azt, hogy a gyár valóban teljesítse a szennyezés-csökkentési ígéreteit.
Értékelés és lehetséges megoldások
A Falco-gyár ügye jól szemlélteti a konfliktust az ipari fejlődés és a helyi lakosság életminősége között:
- Elkerülhetetlen feszültség: A gyár munkahelyeket teremt, adóbevételt generál, de egyúttal jelentős környezeti terhelést is okoz. A kérdés az, hogyan lehet ezt a kettőt hosszú távon kiegyensúlyozni.
- Technológiai fejlesztések: A beruházások (szűrők, recycling rendszer) pozitív irányt mutatnak, de a lakók szerint ezek nem feltétlenül oldották meg a problémákat teljes mértékben. Fontos, hogy ezeket a beruházásokat transzparensen kommunikálják, és valódi eredményeket mérjenek.
- Független mérés és átláthatóság: A lakossági bizalom egyik kulcsa a független, nem csak hatósági, hanem civil (például környezetvédelmi szervezetek által is támogatott) mérőrendszer kiépítése lehet. Ez segíthet megerősíteni, hogy a kibocsátások valóban biztonságos határokon belül maradnak.
- Konzultáció és együttműködés: Az önkormányzat, a vállalat és a helyi közösségek közötti párbeszéd erősítése kulcsfontosságú. A petíciók, közmeghallgatások mellett folyamatos fórumokra lenne szükség, ahol a lakók hangja ténylegesen számít.
- Jogszabályi és szabályozási felülvizsgálat: Az ombudsmani jelentés javaslatai szerint vizsgálni kell, hogy a jelenlegi határértékek és engedélyezési rendszer mennyire védi meg a lakosságot – és ha szükséges, módosítani kell azokat.
Összegzés
A szombathelyi Falco Zrt. esete nem pusztán egy helyi környezetszennyezési ügy – jelképe annak a nagyobb dilemmának, amely sok ipari városban felmerül: miként lehet az ipari működést összeegyeztetni a lakók egészségi és életminőségi igényeivel. Bár a cég vállalt fejlesztéseket és szűrőberendezéseket telepített, a lakosok visszatérő panaszai azt mutatják, hogy a probléma mélyebb és strukturális: technológiai megoldások mellett az átláthatóság, a független mérések és a közösségi részvétel is elengedhetetlen.
